Mindketten elhallgattak.- Mi a gond? – nézett zavarodottan Franc egyikről a másikra.
- A curry estek! – nyögte ki Serena, épp egy másodperccel azelőtt, hogy
Samnek sikerült volna kimondani, hogy „A fűszercsomagok". - Igen, nagyszerű ötlet volt mindegyik! – ragyogott Franc.
- De mi azt hittük... – suttogta Serena.
- Az emailedben az állt... – folytatta volna Sam.
- Azt mondtad, hogy nem jó ötlet! – vágta ki a rezet Serena.
Franc a homlokát ráncolta. - A múlt havi számláknál?
A másik kettő gyászos arccal bólogatott. - Pontosan emlékszem, mit írtam abban a mailben. Azt írtam: „Nem jó
ötlet, hanem zseniális!"
Samen hirtelen úrrá lettek az érzelmek. - Levágta a nyomtató az oldal alját! – bocsánatért esedezve nézett
Serenára. - Csak az első felét olvastuk el!
De Serena ezzel már nem törődött. Kitörő örömmel ugrott Franc
nyakába, és átölelte. - Nem tudom elmondani, mennyire boldoggá tettél!
Másnap reggeli után előmerészkedtem a lakosztályomból, melyet
Őszentségével megosztottam, és lábujjhegyen végig óvakodtam a folyosón
a hivatalnoki iroda előtt. Készen álltam rá, hogy visszasurranjak
biztonságos menedékembe, ha bármilyen jelét tapasztalnám a Skarlát
Fojtogató jelenlétének, de helyette Tenzin és Lobsang hangjára lettem
figyelmes, akik épp valamilyen új fejleményt tárgyaltak meg. Kíváncsian
beléptem az irodába.
- ...még ekkora meglepetést, hogy... – Tenzin épp a mondat közepén
pillantott meg. - Jó reggelt, DLM! – üdvözöltek kórusban.
Hozzájuk sétáltam, és először Lobsang, majd Tenzin lábához
dörgölőztem. - Három nap múlva érkezik, és attól a pillanattól kezdve minden perce be
van osztva – folytatta Tenzin a félbemaradt beszélgetést, de egy pillanatra