megbízott egy biztonságtechnikai vállalkozót hogy állítson őröket az ajtó
elé, hogy mindenkit megmotozzanak, aki kilépett a házból. – Sid a fejét
csóválva idézte fel az emléket. – El nem tudod képzelni, milyen
„szuveníreket" próbáltak ellopni az emberek.
Mire apám maharadzsa lett, nem maradt neki sokkal több, mint a rang,
meg egy félig összedőlt palota a Himalája lábánál, ahová soha nem tért
vissza. Nem nagyon érdekelte a kereskedelem, és végül teljesen a spirituális
tanok mellett kötelezte el magát. Egyre inkább a Buddhizmus felé fordult,
ezért is nevezett el Siddharthá-nak, Buddha születéskor kapott neve után.
Hangosan doromboltam.
- Talán mert annyira elvágyott ebből a világból, apám nem fogta fel, mit
jelentett valójában a családi vagyon elvesztése. Úgy éltünk, mintha még
mindig lett volna pénzünk, és a család a neve miatt mindig talált magának
hitelezőket. Engem külföldre küldött tanulni, ahol találkoztam egy lánnyal,
aki azt hitte, hogy egy trónörököst fogott ki magának. Mikor a hitelezőink
türelme végül elfogyott, és fenyegetőzni kezdtek, hogy behajtják a
tartozásokat, apám szívrohamot kapott és meghalt. A barátnőm otthagyott.
Mikor hazajöttem, nem várt más itthon, csak a zokogó anyám és egy rakás
tartozás. Ezért aztán – és itt átható pillantást vetett Serenára – azóta nem
szívesen használom a címemet és a családi nevemet, ami annyi... problémát
okozott a múltban.
Serena együtt érzően hallgatta a történetet. - Annyira sajnálom! – mondta, és a hangja tele volt szeretettel. –
Szörnyű lehetett neked! - Ami történt, megtörtént! – Sid felélénkült. – Azóta elértem némi sikert
az üzleti életben, és őseimmel ellentétben nem csak a saját jólétemet
tartottam szem előtt, hanem a közösségét is. Ezért érdekel többek között a
fűszerek méltányos kereskedelme is.
A lány rámosolygott. - Nagyon szerény véleménnyel vagy magadról!
Mozdulata felölelte az épületet és a kertet, miközben hozzátette: - Nekem úgy tűnik, hogy nagyon is sikeres vagy. Ez biztos boldoggá
tesz...
Sid alaposan megfontolta a kérdést, mielőtt válaszolt. - Szerintem ez épp fordítva van. Először a boldogság, aztán a siker.
Serena teljes figyelmétől kísérve folytatta: