Aztán elkövetkezett a pillanat, mikor Serenának jógára kellett mennie.
Kifelé menet a lány még visszafordult, és még egyszer megnézte a
festményt.
- Úgy szeretném megnézni a Négy Pavilon Palotáját! Elviszel egyszer?
Sid széles mosollyal válaszolt. - A legnagyobb örömmel!
Valamennyien az ajtó felé sétáltunk, de Sid végül megállt a lépcső tetején
és onnan figyelte, ahogy távozunk.
Már félúton jártunk a kerti úton, mikor Serena egyszer csak visszafordult. - Ha már itt tartunk... Siddhartha – mondta, szemét a kezével árnyékolva
a délutáni napsütés elől. – Aznap este, mikor a tűzvész volt, a sálam ugye
tényleg ott volt a teraszon?
A férfi hagyott magának egy kis időt mielőtt bólintott.
A késő délutáni szellőben már érezni lehetett az estére váró jázminok
édes leheletét. Serena csókot dobott Sid felé. A férfi mosolyogva emelte
tenyerét a szívéhez.