David Michie - A dorombolás művészete

(BlackTrush) #1

Mivel hétfő este volt, az étterem zárva volt, de Kusali talált néhány
ínycsiklandó falatot a hűtőben, amit felmelegített mielőtt beletette volna
egy kifejezetten nekem tartogatott porceláncsészébe.
Megszokásból odatette, ahol mindig eszem, a bisztró hátsó részébe,
Serena pedig a karjaiban vitt oda.


Bár a bisztró félhomályban volt, Sam Goldberg, a könyvesbolt vezetője
éppen könyvklubos találkozót tartott aznap este. Serena és Kusali magamra
hagyott a vacsorámmal, amire óriási étvággyal vetettem rá magam, ők
pedig átsétáltak a bisztró könyvesbolt részére, ahol úgy 20 ember ült
sorokba rendezett székeken és egy prezentációt néztek.



  • Ez a jövő illusztrációja egy, az '50-es években írt könyvből – mondta
    egy férfihang.
    A beszélő borotvált feje, drótkeretes szemüvege, kecskeszakálla kissé
    pimasz megjelenést kölcsönzött neki, ami csak növelte a belőle áradó
    gyanús kisugárzást. Azonnal felismertem az arcát. Sam már több héttel
    ezelőtt kitett egy plakátot róla, ahol a „Pszichológia ma" egy idézete szerint
    ő egy közismert pszichológus, aki „napjaink egyik leghaladóbb mentális
    vezetője".
    Ekkor vettem észre Samet, aki hátul állt és a későn érkezőket üdvözölte.
    Sam igazán jóképű volt, magas homlokkal, sötét, göndör hajjal,
    mogyoróbarna szemekkel. Okoska szemüvege hihetetlen intelligenciát
    takart, ami nagy adag önbizalomhiánnyal párosult. Akárcsak Serena, Sam is
    csak rövid ideje dolgozott a Himalája Könyvbisztróban, de neki ez állandó
    munkája volt.
    Sam több hónappal ezelőtt a kávézó rendszeres vendége volt, és amikor
    Franc a könyvekről kérdezte, amelyeket a férfi megszállottan olvasott, Sam
    elmesélte, hogy egy nagy Los Angeles-i könyvesboltban dolgozott, amíg az
    be nem zárt. Ez rögtön megragadta Franc fantáziáját, ugyanis jó ideje már
    gondolkodott azon, hogy a Café Franc – ahogy akkor hívták –
    kihasználatlan területét könyvesbolttá alakíttatja, de szüksége volt egy
    tapasztalt szakemberre, aki segít neki ebben. Ha valaha létezett olyan, hogy
    a jó ember, a jó időben, a jó helyen, akkor ez az volt.
    De ehhez sok győzködésre volt szükség. Sam még mindig a sebeit
    nyalogatta, amiért kirúgták a Los Angeles-i könyvesboltból és nem érezte
    úgy, hogy készen áll egy új munkára.

Free download pdf