David Michie - A dorombolás művészete

(BlackTrush) #1

hogy az étterem utolsó vendégeit figyeljék és elbeszélgessenek arról, ami
épp foglalkoztatta őket.
Kusalit, a főpincért már nem is kellett megkérniük, hogy hozza ki, amit
kérnek. Röviddel azután, hogy leültek, már meg is jelent egy tálcával, rajta
belga forrócsokival, mályvacukorral Serenának, keksszel Samnek. A tálcán
volt még egy csészealj négy kutyakeksszel, és ha még én is a bisztróban
voltam, egy kis tálka lakzótmentes tej.
A csészealj koccanása a kisasztalon jelt adott Marcelnek és Kyi Kyinek,
akik engedelmesen a pult alatti kosarukban maradtak az egész vacsora alatt.
A két kutya kilőtt a kosarából, átrohant az éttermen, fel a lépcsőkön, majd
leültek a dohányzóasztalhoz felvetett fejjel és könyörgő szemekkel.
Buzgóságuk mindig mosolyt csalt két emberbarátjuk arcára, akik
végignézték, ahogy a kutyák lecsapnak a kekszekre és még az utolsó
morzsákat is felszedik a padlóról.
Én sokkal lazábban értem oda, nyújtóztam még néhányat, mielőtt
leugrottam volna a felső polcról, hogy csatlakozzam a többiekhez.
Miután megették a kekszet, felugrottak a kanapéra Sam mellé, és a
hátukra feküdtek egy jó kis hasgyömöszölés reményében. Én Serena ölében
foglaltam el a helyem, magam alá gyűrve azt a ruhát, amit éppen viselt és
elismerő dorombolásba kezdtem.



  • Már megrohamoztak a foglalásokkal a következő bankettre – mondta
    azon az estén Serena Samnek, miután mind az öten elhelyezkedtünk.

  • Ez nagyszerű! – mondta Sam elgondolkodva szürcsölve forró csokiját.

  • Gondolkodtál már rajta, hogy mikor mondod el Francnak?
    Serena nem gondolkodott ezen. Franc még mindig San Franciscóban volt
    és semmit nem tudott a múlt szerdai indiai bankett kísérletéről. Serena úgy
    tartotta, hogy néha jobb bocsánatot kérni, mint engedélyt.

  • Arra gondoltam, kellemes meglepetés lesz, ha meglátja a mostani
    hónap pénzügyi eredményeit.

  • Az biztos, hogy nagy meglepetés lesz – értett egyet Sam. – A
    legnagyobb bevétel egy este alatt, mióta a bisztró megnyitott. És ez mindent
    fellendített. Az egész hely sokkal felkapottabb lett. Kész őrület.

  • Én is így gondolom – mondta Serena. – De nem tudtam, hogy csak
    egyedül én látom-e így.

  • Nem, a hely határozottan megváltozott – erősítette meg Sam,
    farkasszemet nézve a lánnyal két teljes másodpercig, mielőtt elkapta volna a
    tekintetét.

Free download pdf