David Michie - A dorombolás művészete

(BlackTrush) #1

  • A testet nem dolgoztathatjuk meg anélkül, hogy az elmét is
    megdolgoztatnánk. Ha akadályokba ütközünk, azaz valamit fizikailag nem
    tudunk megcsinálni, felfedezzük majd, hogy a fiziológia a pszichológia
    tükre. Ilyenkor a test is és a lélek is olyan kényszerpályákon mozog, melyek
    kellemetlenséget, stresszt és feszültséget okoznak.
    Mikor az egyik tanítvány, egy férfi, panaszkodott, hogy nem tud annyira
    lehajolni, hogy tenyerével megérintse a talajt, mert a combjában az inak túl
    feszesek, Ludo azt válaszolta:

  • A comb inai, hát persze. Van, akinek ez jelent kihívást. Van, aki nem
    tud csípőből elfordulni. Megint mások arra sem képesek, hogy kényelmesen
    üljenek keresztbe tett lábbal. Sok formában megnyilvánulhat, ha nem
    vagyunk elégedettek az életünkkel. Hogy ez az elégedetlenség pontosan
    milyen fizikai formában jelenik meg, az személytől függ, de a jóga
    mindenkinek biztosítja a lehetőséget, hogy szabad lehessen.
    Ahogy a tanítványok sorai közt sétált és kiigazított egy-egy pózt, Ludo
    tovább magyarázott.

  • Ahelyett, hogy körbe-körbe futnátok, és hagynátok, hogy a testetek és
    lelketek belemerevedjen a szokásokba, éljetek tudatosan! A testetek
    merevsége ellen ne az legyen a megoldás, hogy megelégedtek egy
    tökéletlen pózzal, hanem lélegezzetek, az majd túljuttat az akadályokon!
    Nem az erő, hanem a bölcsesség a segítség. Lélegezzetek, hogy
    megnyílhassatok! Minden lélegzetvétel egy-egy lépés a nagy változás felé
    vezető úton. Minden lélegzetvétellel megváltoztok egy kicsit.
    Érdeklődéssel figyeltem a csoport gyakorlatait a székemről, és örültem,
    hogy rám ugyanakkor nem figyel senki. Ám amikor Ludo azt kérte a
    tanítványoktól, hogy helyezkedjenek csavart ülésbe, váratlanul mindenki
    felém fordult, és húsz pár szem szegeződött rám. Többen elmosolyodtak,
    sőt, néhányan kuncogni kezdtek.

  • Már–már megfeledkeztem mai díszvendégünkről – jegyezte meg Ludo.

  • Milyen szép fehér szőre van! – kiáltotta valaki.

  • Nézzétek azokat a kék szemeket! – hallottam máshonnét.
    A húsz szempár tüzetesen megvizsgált.

  • Itt a Szvámi! – viccelődött valaki.
    Ezen többen elnevették magukat, mert eszükbe jutott a helyi bölcs,
    akinek képei városszerte díszítették a falakat.
    Örültem, mikor a csavart ülés gyakorlatnak vége lett, de ismét a
    tekintetek kereszttüzébe kerültem, mikor a pózt megismételték, most a

Free download pdf