A legnagyobb jógik állítólag napokra, sőt hetekre is képesek a tiszta
fényben maradni.
Mindezek miatt nagyon fontosnak számított Geshe Wangpo állítása, hogy
Chogyal a tiszta fényben tudott maradni. Bár rövid élete volt, mérhetetlenül
nagy dolgot ért el: képes volt bizonyos mértékig kezébe venni a saját sorsát.
Tenzin a fiókjába nyúlt, kivette a mobilját és zsebre tette – ez biztos jele
volt annak, hogy hamarosan elmegy.
- Megyek madarakat etetni – mondta Lobsangnak.
- Jó ötlet! – felelte a szerzetes. – Veled mennék, ha nem bánod.
Kettesben az ajtó felé indultak. - Most ez a legfontosabb, nem igaz? – jegyezte meg Lobsang. –
Segítenünk kell annak, aki elhagyott bennünket! - Úgy van – helyeselt Tenzin –, még ha a mi segítségünkre nincs is
igazán szüksége, legalább lefoglalhatjuk magunkat valamilyen pozitív
gondolattal. - Pontosan. Önmagunk helyett valami másra tudunk figyelni.
Hangjuk egyre halkult, ahogy végigsétáltak a folyosón. Egyedül
maradtam a szekrény tetején és azon tűnődtem, hogy soha többé nem
fogom látni Chogyalt. Nem jön be többet az irodába, nem ül le Tenzinnel
szemben, nem veszi elő a sárga filcet, amiről azt hitte, hogy szövegkiemelő,
pedig én tudtam, hogy valójában egy olyan játék, amit addig kell bökdösni
az asztalon, míg le nem esik a szőnyegre.
Az is eszembe jutott, amikor Chogyal utoljára próbált meg ölbe venni, én
pedig belemélyesztettem a karmaimat a karjába. Utáltam őt, és nyomorultul
éreztem magam, amiért elvette a pokrócomat és vele az utolsó emlékét
annak, hogy valaha volt egy lányom. Ha tudtam volna, hogy ez lesz rólam
az utolsó emléke... De ezen már nem lehetett változtatni. Csak azzal tudtam
vigasztalni magam, hogy többnyire boldogok voltunk együtt. Ha a karmánk
valamelyik következő életünkben egymás mellé sodor minket, pozitív lesz
köztünk az energia.
Aznap este az ablakpárkányról figyeltem, ahogy a Namgyal szerzetesei a
kolostor kapuján beözönlő városiakkal együtt keresztülvágnak az udvaron.
Nem tudtam hogy Chogyalért nyilvánosan mondanak imát, de azt se, hogy
ilyen sokan ismerték és szerették őt. Ahogy figyeltem a tömeg
gyülekezését, elhatároztam, hogy én is részt veszek a szertartáson.