David Michie - A dorombolás művészete

(BlackTrush) #1

  • Mert meg tudtam tenni – hangzott az egyszerű válasz, de aztán Tarchin
    észrevette, milyen arcot vág Serena, és hozzáfűzte: – Minden adott volt
    hozzá, hogy megtehessem. Ki tudja, mikor lesznek újra ilyen kedvezőek a
    körülmények?
    Serena ezt el tudta fogadni. Azon gondolkodott, milyen lehetett az a 12
    év, emberi kapcsolatok, TV, rádió, újságok és internet nélkül. 12 év, amikor
    senki nem visz el vacsorázni, nincsenek szülinapok, karácsonyok, hálaadás,
    vagy bármilyen egyéb ünnep. A legtöbb ember kínzásként élne meg egy
    ilyen ingerszegény időszakot. Ehhez képest Tarchin jógi önként vetette
    magát alá a megpróbáltatásoknak, és ezek nem evilági eredményei szinte
    tapinthatók voltak.
    Serenát azonban valami más is zavarta.

  • Biztos vagyok benne, hogy aki ilyen magas szintet ér el a meditációban

  • és itt meghajolt a jógi előtt –, annak az ilyen gyakorlatok nagyon
    hasznosak. De ha valaki olyan, mint én... – láthatóan képtelen volt
    kimondani, mi bántja.
    Tarchin elmosolyodott, előre hajolt és megérintette] a kezét.

  • Kinek a munkája fontosabb? Az orvosé, vagy azé aki elsősegélyt nyújt?
    Serenát meglepte a kérdés.

  • Természetesen az orvosé! – vágta rá, de aztán elbizonytalanodott. –
    Persze ha valakinek nincs olyan súlyos baja...

  • Mind a kettő egyaránt fontos – mondta a jógi.
    Serena bólintott.

  • Mennyi idő megtanulni az elsősegélynyújtást? Néhány nap? Az orvos
    ehhez képest hány évig tanul?

  • Az első körben hét évig – felelte Serena – és utána még meg kell
    tanulnia a saját szakterületét is.

  • Micsoda időpocsékolás, nem igaz? Hét évet elveszteget, mikor néhány
    napnyi tanulás, és máris segíthetne az embereken!
    A beszélgetés félbeszakadt, ahogy Serena apránként felfogta, mire is
    céloz Tarchin.

  • Akik meditálnak – mutatott körbe a jógi, mozdulatával felölelve az
    egész Himaláját, sőt, az egész világot –, miért nem csinálnak inkább valami
    hasznosat Lehetnének például önkéntesek, segíthetnének másog kon, nem?
    Sokan gondolják így. Sokkal többet ér ételt osztani és otthont teremteni a
    hajléktalanoknak, mint egész nap a fenekünkön ücsörögni, nem?
    Serena kuncogott. Mindenki tudta, milyen közvetlen tud lenni Tarchin.

Free download pdf