nem volt képes másra, csak a saját tudatlanságának mély
szakadékába bámulni.
A BARBEAU OBSZERVATÓRIUM MINTEGY a hegy egyik kiszögellését
képezte. A teleszkóp kupolájának lekerekített ökle
egyértelműen magasabb volt, mint bármi más kilométerekre;
úgy tornyosult a hegyvonulat többi része felett, akár egy
börtönőr. Egy kifutópálya és egy hangár is volt tőle nagyjából
egy kilométerre délre, ahol a tundrát ledöngölte és elegyengette
egy Grönlandról odarepített buldózer; a területet
fényvisszaverő narancssárga zászlók szegélyezték, illetve
mostanra kiégett lámpák. A hangár üresen állt, a kifutópálya
gazos volt. Az utolsó repülőgépek, amelyek ott jártak, a
kutatókat gyűjtötték be a bázisból, és a legutolsó hír a
civilizációból, több mint egy évvel korábban, háborúról szólt.
A bázison annyi ellátmányt tároltak, hogy tizenkét kutató
kilenc hónapig kihúzza vele; több hordó üzemanyagot, tartós
élelmiszereket, tisztított vizet, orvosi készleteket, puskákat és
horgászeszközöket, futóléceket, hágóvasakat, mászóköteleket.
Több kutatófelszerelést halmoztak fel ott, mint amennyit Augie
használni tudott volna, több adat érkezett be, mint amit egy
tucat élet alatt fel tudott volna dolgozni. Ő többé-kevésbé
elégedett volt a dolgok alakulásával. Az obszervatórium a bázis
fókuszpontjában trónolt, a szétszórtan elhelyezett lakóépületek,
raktárak és rekreációs helyiségek között. Ez az építmény volt a
legállandóbb az egész bázison – végtére is a benne lévő
hatalmas teleszkóp adta minden más ottlétének az okát. Az