A műhold révén másodpercenként 6 millió fotonpárt tudtak kiküldeni,
amiből nagyjából egy érte el a épségben a földi detektorokat.
Bár ez a szintű adatátvitel még túl gyenge ahhoz, hogy praktikus célokra
lehessen használni, így is billiószor hatékonyabb, mintha a létező legjobb
optikai szálakon keresztül próbálnának meg hasonló távolságba
összefonódott fotonokat küldeni, hangsúlyozzák a szakértők. A QUESS
következő öt évében viszont már ténylegesen használható
kvantumkommunikációs műholdak fellövésére is sor kerülhet
Ami a közvetlen folytatást illeti, a következő lépés a nappali üzemmód
tesztelése lesz, amikor a Nap miatt sokkal nagyobb fényszennyezéssel kell
számolni a légkörben. Ehhez egyúttal magasabban keringő műholdakra is
lesz szükség, amelyek hosszabb ideig látszódnak a Föld egy-egy pontjáról.
A kutatók már ma is felhasználják az elképesztő felfedezést polgári, és
katonai célokra. A fizikában azt, amikor egy részecske összefonódik egy
másik részecskével, ami akár sok millió kilométeres távolságban is lehet,
akkor helyzetük és más tulajdonságaik összekapcsolódnak a modern
tudomány számára még ismeretlen folyamat révén. Azután mérést végzünk
az egyik részecskén, és az rögön meghatározza a másik részecske
viselkedését. A kísérlet végeztével pedig azt találjuk, hogy a másik
részecske kvantum állapota is pontosan meg van határozva. Ez azt jelenti,
hogy például ha az összefonódott részecskék egyikét arra kényszeríti hogy
jobbra pörögjön, akkor a másik összefonódott részecske azonnal elkezd
balra pörögni.