hullám szerű tulajdonságaik, ha nem figyeljük meg őket. Azt, hogy amikor
nem figyeljük akkor az elektron mintha mindkét lyukon át haladnak,
viszont ha figyeljük csak az egyik vagy a másik lyukon halad át, kvantum
rejtélynek nevezzük.
Hogyan változtathatja meg az adott jelenség megfigyelését illető
döntésünk a jelenség viselkedését? Erre is van magyarázat. Megfigyeléshez
valami módon kölcsönhatásba kell lépni a rendszerrel. Például meg kell
világítani, hogy a visszaverődő fényt tudjuk vizsgálni. A makroszkópikus
világban a megfigyeléshez használt fény a megfigyelés tárgyát nem
zavarja. A részecskék esetében viszont a méréshez felhasznalt fény hatására
megváltoztatja a helyét és mozgását. A mikroszkopikus világegyetemben
tehát, ahol a fény fotonnyalábjai a szubatomi részecskékkell összevethető
nagyságúak, a fotonoknak igen nagy hatásuk van, ha megvilágítjuk a
részecskéket, hogy láthassuk őket.
Ez mégsem válasz arra hogy miért nem csak a szubatomi részecskék
irányát változtatja meg a fény, miért változtatja a megfigyelés a megfigyelt
dolgok természetét is? A rövid válasz: nem tudjuk. Ez a rejtély ami annyira
bonyolulttá teszi a kvantummechanikát. Különös, hogy amikor figyeljük a
dolgokat részecskéket látunk, ha nem figyeljük őket, akkor pedig
hullámokat. Amikor egy évszázada először hozták nyilvánosságra az
eredményeket, azok a legragyogóbb tudományos elmét is megzavarták.