Hogyan lehetséges ez? Talán furcsa, de az alagút hatás egyik lehetséges
magyarázata szerint a mikroszkópikus világegyetem bizonytalansága
megengedi, hogy egy részecske energiát kölcsönöz a jövőből az akadályon
való túljutás hoz, majd a túloldalon visszafizeti azt. Az elektron valójában
már a fal másik oldalán van, ezért tud átmenni rajta ,és fel tud bukkanni a
másik oldalon. Amióta csak egy évszázada felfedezték a mikroszkopikus
világ e csodáit, az emberek visszatérő kérdése, hogy az alagúthatás, az
egyidejűleg több helyen való létezés, és az időben való látszólagos utazás a
mindennapi életben megvalósítható e? Egyes szakemberek szerint soha
nem tudunk úgy eldobni egy labdát, hogy az áthatoljon egy tömör
akadályon. A baseball labda óriási számú részecskékből áll. Ahhoz, hogy a
labda egy másik helyen jelenjen meg, az kellene, hogy ezek egyszerre és
együtt mind egy másik helyen tűnjenek fel. Ez pedig valószínűtlen.
Egyetlen elektron, vagy proton megteheti. De minél nagyobb
részecskeegyüttesről van szó, annál bonyolultabb az alagúthatás
megvalósulása.
Egyre több fizikus fogad el még elképesztőbb elméletet arra vonatkozóan,
hogy miről is van szó. A kis részecskék egyszerre két helyen is lehetnek.
De én is ilyen részecskékből állók! Ha azok lehetnek egyszerre két helyen,
akkor ez rám is igaz. Ezt a kvantumfizika sok világ értelmezésének
nevezik. Azt mondják, hogy a két rés kísérlet elektronjaihoz hasonlóan az
emberi lény is egyszerre sok helyen létezik.