történetének korai szakaszában voltak jellemzők. Sokkal nehezebben
jönnének létre galaxisok egy neutrínókkal teli világegyetemben. A sötét
anyag tehát nem közönséges anyag, nem neutrínó, hanem valami egészen
más, amit még nem sikerült kimutatni. Valamilyen furcsa, szubatomi
részecskének kell lennie, az ősrobbanásból, a korai nagyon sűrű, és forró
világegyetemben visszamaradt dolognak. Többsége már valószínűleg
megsemmisült, vagy más részecskékre bomlott fel. Ami megmaradt, az
lehet a sötét anyag.
Mi lehet ez az egzotikus mikroszkópikus részecske? Mivel nem olyasmi
amit a tudomány már ismer, a csillagászok felvetették egy új részecske
létezésének a lehetőségét. Aztán elkezdtek kutatni utána. A gyenge
kölcsönható, nagy tömegű részecske angol rövidítéssel a WIMP nevet
kapta. A WIMP hipotézissel az a fő gond hogy még soha nem észleltünk
ilyet. Jelenleg is több olyan kísérlet folyik amelyek a WIMP-et próbálják
kimutatni. Amellett a részecskegyorsítókban, például a genfi nagy hadron
ütköztetőben is érdemes próbálkozni az előállításával. Többféle módon
próbáljuk tehát kimutatni a WIMP-et. Ha sikerül bizonyítékot találni a sötét
anyag létezésére, azzal vajon egy másik világ létezését is igazolják,
amelyben sötét bolygók, sötét élőlények, és egy sötét periódusos rendszer
van? Nem hiszem, hogy a sötét anyag hasonlítana a közönséges anyaghoz
abban, hogy bolygókat és efféléket alkot. Másként a naprendszer legtöbb