különböző módon kiszámítani. Ha eltérő eredményeket kapunk,
akkor valami nem stimmel a módszerrel.
A madridi Atocha pályaudvaron 2004-ben elkövetett
bombamerénylet majdnem 200 ember halálát okozta. Mi a
megfelelője ennek a merényletnek, amennyiben az a New York-i
központi pályaudvaron történik?
Az USA népessége csaknem hétszerese Spanyolországénak. A
200 ember a spanyol lakosság 0,0004%-a, ebből az adódna, hogy
egy ilyen akció az USA-ban 1300 áldozatot követel. Másfelől, a 200
ember Madrid lakosságának 0,006%-a, ezt átskálázva a két és
félszer akkora New York Cityre, 463 halott jönne ki. Vagy vessük
össze a madridi régiót és New York államot? Ekkor közel 600-as
szám adódna. Az eredmények sokfélesége intő jel kell hogy
legyen. Kicsit gyanús ez az arányosítási eljárás.
Persze nem vethetjük el teljesen az arányokat. Az arányok
fontosak! Ha meg akarjuk tudni, Amerika mely részein a
legsúlyosabb az agytumorhelyzet, akkor nem sok értelme van azt
nézni, mely államokban hunytak el a legtöbben ebben a
betegségben: a sort Kalifornia, Texas, New York és Florida vezeti,
ahol azért a legtöbb az agytumor, mert itt élnek a legtöbben.{^8 }
Hasonló következtetésre jut Steven Pinker, amikor nemrég
megjelent The Better Angels of Our Nature (Természetünk jobb
angyalai) című bestsellerében azt fejtegeti, hogy a
világtörténelem során az emberiség erőszakra való hajlama
folyamatosan csökkent. A 20. század rossz osztályzatot kap, mert
rengeteg ember szorult a nagyhatalmi politika fogaskerekei közé.
Ha viszont arányossági alapon nézzük, akkor a nácik, a szovjetek,