intuíciónk értelmezni tudja; nem érezzük, mit jelent ez az arány.
Így kockázatos lenne azt mondani, hogy a Világkereskedelmi
központ elleni támadás svájci megfelelője egy olyan
tömeggyilkosság lenne, ami a svájciak 0,01%-ának, azaz 80
embernek a halálát okozza.
Akkor hogyan rangsoroljuk az atrocitásokat, ha sem az
abszolút szám, sem az arány nem megfelelő? Néhány
összehasonlítás egyértelmű: a ruandai népirtás rosszabb, mint a
9/11, és 9/11 rosszabb a Columbine iskolai mészárlásnál, ami
rosszabb annál, hogy valaki meghal egy ittas vezetés okozta
balesetben. Térben és időben távoli eseteket viszont nehezebb
összehasonlítani. Tényleg véresebb volt a harmincéves háború az
első világháborúnál? Hogyan viszonyul a borzalmas ruandai
népirtás a hosszan tartó és brutális iraki–iráni háborúhoz?
A matematikusok többsége azt mondaná, hogy
végeredményben a történelem katasztrófái és atrocitásai egy
részben rendezett halmazt alkotnak. Így lehet előkelően
kifejezni, hogy bizonyos szerencsétlenségeket értelmesen össze
tudunk hasonlítani, másokat viszont nem. Ez nem azért van,
mert nem elég pontosan ismerjük a hullák számát, vagy nincs
határozott véleményünk arról, hogy mi jobb, ha egy bomba tép
szét bennünket, vagy pedig a háború okozta éhínség végez
velünk. Az a kérdés, hogy az egyik háború rosszabb-e a másiknál,
egészen más jellegű, mint hogy az egyik szám nagyobb-e a
másiknál. Az utóbbira mindig tudunk válaszolni, az előbbire
viszont nem. És ha azt akarjuk elképzelni, mit jelent, ha
huszonhat embert megölnek terroristák, képzeljünk el huszonhat
blacktrush
(BlackTrush)
#1