matematika. Matematikai tudással felfegyverkezve olyan
összefüggéseket ismerhetsz fel, amelyek egyébként homályban
maradnának.
Egy igazán okos diákot valószínűleg még ez a lelkesítő szöveg
sem győz meg.
„Ez jól hangzik, professzor úr – mondaná. – Csak nagyon
elvont. Azt állítja, hogy a matematikai tudás birtokában rendbe
tudunk tenni olyasmit, ami egyébként félremenne. De miről
beszél? Mondjon egy konkrét példát.”
És ekkor én elmesélném Wald Ábrahám és a hiányzó
lövedéknyomok történetét.
Wald Ábrahám és a hiányzó lövedéknyomok
A történet sok más második világháborús történethez hasonlóan
azzal kezdődik, hogy a nácik elüldöztek Európából egy zsidót, és
azzal végződik, hogy ezt megbánták. Wald Ábrahám 1902-ben
született Kolozsvárott,{^1 } az akkori Osztrák–Magyar Monarchia
területén. Kamaszkorára egy világháború már bekerült a
könyvekbe, szülővárosa pedig – Cluj néven – immár Romániához
tartozott. Nagyapja rabbi volt, apja kóser pék, de a fiatal Wald
érdeklődése már nagyon korán a matematika felé fordult.
Tehetségét hamar felismerték, és felvették a Bécsi Egyetem
matematika szakára, ahol olyan, a tiszta matematika mércéje
szerint is absztrakt és rejtélyes témák vonzották, mint a
halmazelmélet és a metrikus terek.