hangzik, de ez nem teljesen igaz. Tény, hogy a termelő
szektorban mindössze 620 000-rel nőtt az állások száma 1990 és
2008 között. Azonban rosszabbul is alakulhatott volna – ha
csökkenés történik! Ahogyan ez 2000 és 2008 között be is
következett; a termelő szektor mintegy 3 millió álláshelyet
veszített, miközben a nem termelő szektor 7 milliót nyert. Vagyis
a nem termelő szektornak 7 millió állás tudható be a 4 milliós
össztöbbletből, ami 175%!
A tanulság: Ne beszélj százalékokról, ha a számok negatívak is
lehetnek.
Ez túlzott óvatosságnak tűnhet. A negatív számok is számok,
és mint ilyenekkel, ugyanúgy szorozhatunk és oszthatunk, mint
bármilyen más számmal. Azonban még ez sem annyira
nyilvánvaló, ahogyan első látásra tűnik. Matematikus
elődeinknek még az sem volt világos, hogy a negatív számok
egyáltalán számok-e – végül is nem reprezentálnak
mennyiségeket úgy, ahogyan pozitív társaik teszik. A kezemben
tarthatok hét almát, de mínusz hetet nem. A 16. század nagy
algebristái, mint Cardano és François Viète dühödten vitatkoztak
azon, hogy negatívszor negatív pozitívot ad-e; pontosabban
szólva, azt értették, hogy a konzisztencia szerint annak illene
lennie, az azonban keményen megosztotta őket, hogy ez most egy
bizonyított tény vagy pedig csak jelölési trükk. Ha Cardano egy
általa vizsgált egyenletnél negatív számot talált a megoldások
között, akkor ezt a kellemetlen megoldást általában hamisnak
(ficta) titulálta.{^4 }