Az olasz reneszánsz matematikusainak érvelése néha
éppolyan homályosnak és irrelevánsnak tűnik, mint a
teológiájuk. Abban azonban nem tévedtek, hogy a negatív
mennyiségeknek és a számtani műveleteknek, mondjuk a
százalékszámításnak a kombinációja bizony kiverheti a
biztosítékot az intuíciónál. Ha valaki nem fogadja meg a
jelmondatomat, akkor mindenféle furcsa anomáliák kezdenek a
felszínre bugyborékolni.
Tegyük fel például, hogy egy kávéboltot üzemeltetek. Sajnos
az emberek nem nagyon isszák a kávémat; a múlt hónapban 500
dollárt buktam ezen az üzletrészen. Szerencsére bölcs
előrelátással nyitottam egy süteményespultot és beszereztem egy
CD-állványt is, és ezek egyenként 750 dollár nyereséget hoztak.
Összességében tehát 1000 dollárt kerestem ebben a
hónapban, és ennek 75%-a a süteményekből származott. Ez úgy
hangzik, mintha most igazából a süteményespult éltetné a
vállalkozásomat; majdnem a teljes profitomat a croissant hozta.
Csakhogy ugyanilyen helyes arról beszélni, hogy a profitom 75%-
át a CD-állvány adta. És ha mondjuk 1000 dollárt vesztettem
volna a kávén, akkor a teljes profitom nulla lett volna, amelynek
végtelen százalékát a sütik biztosították![^40 ] „Hetvenöt százalék”
úgy hangzik, mint „majd minden”, de ha olyan számokkal
dolgozunk, amelyek pozitívak és negatívak is lehetnek, mint
például a profit, akkor egészen mást is jelenthet.
Ez a probléma sohasem jelentkezik, ha szükségképpen pozitív
számokról van szó, ilyenek például a költségek, a jövedelmek
vagy a népesség. Ha az amerikaiak 75%-a úgy véli, hogy Paul