S amikor egy kutatócsoport az 1990-es évek derekán
elemezni kezdte ezt a jelzést a jeruzsálemi Héber Egyetemen,
valami nagyon furcsát derített ki, vagy éppenséggel a
legkevésbé sem furcsát – ki mit gondol róla a maga vallási
felfogása szerint. A kutatók többféle tudományág művelői közül
kerültek ki: Eliyahu Rips a matematika egyetemi tanára volt, a
csoportelmélet ismert kutatója; Yoav Rosenberg végzős
számítógép-tudományi hallgató; Doron Witztum
mesterfokozatot szerzett fizikus, az egyetem egykori hallgatója.
De közös volt bennük a hajlam, hogy a Tórában rejtett, csak
beavatottak szemével látható szövegeket keressenek a
történetek, az emberek leszármazása és a parancsolatok, vagyis
a Tóra felszíne mögött. Az „egyenközű betűsorozatok
módszerét” választották – olyan szövegeket, amelyek a Tórában
egymástól egyenlő távolságra következő betűkből (a
továbbiakban egyszerűen csak EETKB) állíthatók össze. Ha a
KÉT KÖLTŐ VERSELGETmondatban például megjelölöd az első betűt, azután a néggyel
utána jövőt, a néggyel azután jövőt stb.:
KÉT KÖLTŐ VERSELGETakkor az EETKB a KÖVET szót adja; ez azután tekinthető
diplomatának vagy jelen idejű igének – amit a
szövegösszefüggés sugall.