továbbugrasz 613 betűvel (hogy miért pont annyival? – mert
pontosan ennyi parancsolata van a Tórának, próbáld tartani a
lépést!), és akkor megint mégy ötvenesével. A betűkből a Tóra
szót kapod – más szóval Maimonidész könyvének címe EETKB-
ként belefoglaltatott a Tórába, holott az Írás maga több ezer
évvel Maimonidész születése előtt íródott.
A Tóra, mint említettem, hosszú szöveg, egy becslés szerint
304 805 betűből áll. Nem világos tehát, hogy mi itt a teendő, már
ha egyáltalán van teendő ezekkel a Weissmandl találta
mintákkal; sokféleképpen lehet a Tórát elemezni, és némelyik
módszerrel óhatatlanul szavakat lehet majd belőle kiolvasni.
Witztum, Rips és Rosenberg járatos volt a matematikában és
a vallásban is, így már a feladatot is sokkal módszeresebben
tűzték ki. Kiválasztottak harminckét neves rabbit a modern
zsidó történelem egészéből, Avraham HaMalachtól kezdve a
Jabecig. A héberben a számokat az ábécé betűivel írják,
úgyhogy a rabbik születésének és halálának dátuma a maga
több betűsorozatával nagyobb játékteret ad. A kérdés pedig ez
volt: A rabbik neve vajon szokatlanul közel tűnik-e fel
születésük és haláluk időpontjához az egyenlő távolságra
következő betűk sorozatában?
Vagy merészebb megfogalmazásban: ismerte-e a Tóra a
jövőt?
Witztum és két munkatársa eszesen tették próbára ezt a
feltevést.{^3 } Először megkeresték a Teremtés könyvében a
rabbik nevét, meg a születési és halálozási dátumukat kiadó