valószínűvé. Szóljon megint a kórus: valószínűtlen dolgok
sokszor megtörténnek.
Itt is Arisztotelész volt az első, mint annyi minden másban:
jóllehet nem támaszkodhatott semmilyen formális
valószínűségfogalomra, mégis átlátta, hogy a valószínűtlen is
megesik, tehát az is valószínű, ami valószínűtlen.{^9 }
Ha csakugyan megfogadod ezt az alapigazságot, akkor a
baltimore-i tőzsdeügynöknek nem lesz hatalma rajtad. Hogy
egy ilyen ügynök tízszer egymás után jó részvényvásárlási
tanácsot adjon, az igen valószínűtlen; de tízezer próbálkozásból
ez már egyáltalán nem meglepő. R. A. Fisher brit statisztikus jól
ismert megfogalmazásában: „Az »egy a millióhoz« kétségtelenül
meg fog történni, a megfelelő gyakoriságnál nem sűrűbben és
nem is ritkábban, de az meglepetés lehet, hogy éppen velünk
történjék meg.”{^10 }
Mozgástér és a rabbik neve
A Biblia kódjának visszafejtői nem írták tízezer változatban a
cikküket, és nem küldték el tízezer statisztikai folyóiratnak.
Elsőre nem könnyű tehát átlátni, hogy miben hasonlít az ő
történetük a baltimore-i tőzsdeügynök szélhámosságára.
De amikor a matematikusok felvették a Kass által a cikk
előszavában nekik odavetett kesztyűt – Kass valami más, az
„Isten keze” indoktól különböző magyarázatot keresett –,
rájöttek, hogy a dolog korántsem olyan egyszerű, mint azt