meglepőt tár fel. A Tóra mintha már nem tartotta volna számon
a rabbihírességek születésének és halálának dátumát. A Háború
és béke héber kiadása viszont tudott róluk: éppoly jól
összekapcsolta a rabbikat és a dátumokat, mint a Teremtés
könyve a Witztum-cikkben.
Mit jelenthet ez? Nem vágnám rá, hogy Lev Tolsztoj úgy
alkotta meg a regényét, hogy belerejtette a rabbik nevét, sőt azt
is elérte, hogy mindez csak akkor derüljön ki, ha kifejlődik a
modern héber nyelv, és arra majd lefordítják a világirodalom
klasszikus műveit. McKay és Bar-Natan inkább a mozgástér
befolyásáról tett lényeges megállapítást. A mozgásteret
használta ki a baltimore-i ügynök: azzal teremtett magának
rengeteg lehetőséget a győzelemre; a mozgástér enged a
befektetési alapot kínáló vállalatoknak választást abban, hogy
melyik titkos, inkubátorban tartott alapból lesz nyertes, és
melyikből nem lesz semmi. A mozgásteret kihasználva állított
össze McKay és Bar-Natan a rabbinevekből olyan listát, amely
azután olyan jól működött a Háború és békével. Ha hihető
következtetéseket akarsz levonni valószínűtlen eseményekből,
akkor tudd, hogy a mozgástér az ellenség.
Egy későbbi cikkben McKay és Bar-Natan felkérte az akkor a
Tel-avivi Egyetemen tanító Simcha Emanuelt, a Talmud
professzorát, hogy állítson össze még egy névlistát – nehogy a
névlista a Tórának vagy a Háború és békének kedvezzen.{^13 }
Ezzel a névlistával a Tóra alig adott jobb eredményt a