zsidó úgy tartja, hogy amit tudni lehet, az így vagy úgy benne
van a Tóra szavaiban. És ha ez így van, akkor már egyáltalán
nem valószínűtlen, hogy a rabbik neve és születésnapja is
meglegyen bennük, sőt szinte törvényszerű.
Ehhez hasonló történetet mesélhetnél éppenséggel az észak-
karolinai lottóról is. Valószínűtlennek hangzik, hogy egy héten
belül pontosan megismétlődjenek a nyerőszámok. És ez így is
van, ha elfogadod azt a feltevést, hogy a számokat teljességgel
véletlenszerűen húzzák ki egymás után. De talán mégsem.
Esetleg azt gondolod, hogy a véletlenszerűséget fenntartó
rendszer rosszul működik, és emiatt valószínűbb a 4, 21, 23, 34
és 39, mint más számok. Vagy esetleg azt gyanítod, hogy valami
elvetemült szerencsejátékügyi tisztviselő húzta ki ezeket a
számokat, hogy az övé legyen a főnyeremény. Akár ezt
gondolod, akár azt, ez a meglepő egyezés már egyáltalán nem
lesz valószínűtlen. A valószínűtlenség, ahogyan itt leírtuk,
viszonylagos fogalom, nem abszolútum; ha azt mondjuk, hogy
ez vagy az a kimenetel valószínűtlen, akkor azzal –
kimondatlanul vagy kimondva – azt állítjuk, hogy bizonyos
feltevések mellett valószínűtlen; azok mellett ugyanis,
amelyeket feltettünk a világ működésének módjáról.
Sok tudományos kérdést össze lehet foglalni egy igen vagy
nem kérdéssel: történik-e, zajlik-e valami vagy nem? Gyógyítja-
e az új hatóanyag a betegséget, ahogyan állítják róla, vagy nem
hat semmit? Ez vagy az a pszichológiai beavatkozás tényleg
boldogabbá/erősebbé/szexibbé tesz majd, vagy nem ér semmit?
A „nem ér semmit”, „nem hat” forgatókönyvet nullhipotézisnek
blacktrush
(BlackTrush)
#1