mögül – csak menj ki a szabadba hajnali öt óra tájt, és látni
fogod az eredményt! De ez a fajta bizonyíték semmit sem ér,
mert a napfelkelte a nullhipotézissel is összhangban lesz – hogy
ugyanis nincs nekem semmilyen pszichikus adottságom.
A klinikai vizsgálat eredményének értelmezésében
ugyanilyen körültekintően kell eljárni. Nézzük a dolgot
számszerűen. A nullhipotézis szerint a halál valószínűsége
pontosan akkora (mondjuk, 10%) a szert szedőkre nézve, mint
azok körében, akik placebót kapnak. De ez nem azt jelenti, hogy
öt meghal a szert szedők közül, és meghal öt a placebót szedők
közül is. Annak ugyanis nem túl nagy, csak 18,5% az esélye,
hogy a szert szedők közül pontosan öt hal meg, ahogyan az sem
nagyon valószínű, hogy egy hosszú kísérletsorozatban végül
ugyanannyi legyen a fej, mint az írás. Ugyanezért az sem
nagyon valószínű, hogy a kísérlet ideje alatt pont ugyanannyi
alany haljon meg a szert szedők közül, ahányan a placebót
szedők közül. Ki is számítottam:
13,3% eséllyel fognak ugyanannyian meghalni a szert szedők és a placebót
szedők közül;
43,3% eséllyel fognak a placebót szedők közül kevesebben meghalni;
43,3% eséllyel fognak a szert szedők közül kevesebben meghalni.Az nem mond sokat, ha a szert szedők körében jobbak az
eredmények, mint a placebót szedőknél, mivel az egyáltalán
nem valószínűtlen, még akkor sem, ha a nullhipotézis helytálló,
vagyis a hatóanyag nem ér semmit.