vezetői azt hagyományosan nagyon jól tudják, hogy egy ország
nem azért nyer meg egy háborút, mert bátrabb, szabadabb a
másik félnél, vagy mert Isten jobban szereti. Általában azok
győznek, akiknek 5%-kal kevesebb repülőjét lövik le, vagy 5%-kal
kevesebb üzemanyagot használnak, vagy 5%-kal jobban tudják
táplálni a gyalogságot, ráadásul 95%-os költséggel. A háborús
filmeket nem ezeknek az adatoknak az alapján készítik, de a
háborút így vívják. És minden lépésben ott van a matematika.
Miért látta Wald azt, amit a légi csatáról sokkal többet tudó és
értő tisztek nem láttak? Ez a matematikán edződött
gondolkodásmódjának köszönhető. Egy matematikus mindig azt
kérdezi: „Milyen feltevésekkel dolgozunk? Mennyire
megalapozottak ezek a feltevések?” Ez a következetesség néha
bosszantó lehet. Máskor viszont nagyon hatékony. Jelen esetben a
tisztek akaratlanul is a következő feltevéssel éltek: a visszatérő
gépek az összes gép egy véletlen mintáját adták. Ha ez igaz lenne,
akkor az összes gépre vonatkozó golyónyomok eloszlására
valóban lehetne következtetni a visszatérő gépek
golyónyomainak a vizsgálatából. Amint tisztán látjuk a feltevést,
azonnal látszik, hogy az alapvetően hibás; semmi sem indokolja,
hogy a gépek túlélése egyformán valószínű, akárhol találják is el
őket. A 15. fejezetben tárgyalandó matematikai zsargonnal élve,
a túlélési esély és a lyukak elhelyezkedése között korreláció áll
fenn.
Wald másik előnye volt az absztrakcióra való hajlama.
Wolfowitz, Wald tanítványa a Columbián, azt írta, hogy a Wald