egyáltalán nem a fontosságot méri. Ha egy új
gyógyszerhatóanyag hatásosságát vizsgáljuk, akkor az a
nullhipotézis, hogy a szer nem hat; a nullhipotézis cáfolata csak
annyi, hogy a hatóanyag hatása nem nulla. De attól a hatás még
lehet nagyon csekély – olyan csekély, hogy a szer hatását egy
nem matematikus soha nem mondaná jelentősnek vagy
nevezetesnek.
A szignifikancia szó használatának ez a kettőssége más
bajjal is jár – már azon felül, hogy megnehezíti a tudományos
tanulmányok olvasását. 1995. október 18-án az Egyesült
Királyság gyógyszerbiztonsággal foglalkozó bizottsága
(Committee on Safety of Medicines, CSM) „Kedves Doktor”
megszólítással körlevelet küldött a Nagy-Britanniában dolgozó
majdnem 200 ezer orvosnak és egészségügyi dolgozónak,
némely gyártó „harmadik generációs” orális fogamzásgátlóiról
szóló figyelmeztetéssel. „Új bizonyítékok váltak ismertté arra
nézve – állt a levélben –, hogy bizonyos tablettafajták
szedésekor más tablettákkal összehasonlítva kétszeres a vénás
trombózis kockázata.”{^11 } A vénás trombózis nem tréfadolog: az
annyit jelent, hogy egy vérrög elzárja a véráramot a vénában. S
ha az a vérrög kimozdul a helyéről, akkor a vérárammal
eljuthat a tüdőbe, és ott már tüdőembóliaként megölheti az
embert.
A Kedves Doktor-körlevél nyomban igyekezett megnyugtatni
a címzetteket, hogy a nők többsége továbbra is biztonságosan
szedhet fogamzásgátló tablettát, és nem ajánlatos úgy