által kedvelt problémák „valamennyien nagyon absztrakt
jellegűek voltak”,{^8 } és „bármikor szívesen beszélt
matematikáról, de nem érdekelte a népszerűsítés vagy a speciális
alkalmazások”.
Wald – egyéniségéből fakadóan – alkalmazási kérdésekre
nehezen tudott fókuszálni. A repülőgépek és a fegyverek részletei
az ő szemében csak a fedőkárpitot jelentették, amelyen
keresztülnézve jutott el a dolognak támaszt és rögzítést adó
matematikáig. Ilyen megközelítésben néha nem veszed
figyelembe a probléma néhány fontos vonatkozását. Ugyanakkor
láttatni engedi a felszíni kinézet alapján nagyon különbözőnek
tűnő problémák közös vázát. Így általunk ismeretlen területeken
is fontos tapasztalatokat tudunk szerezni.
Egy matematikus értelmezésében a golyónyomok
problémájának mélyén a túlélési torzítás nevű jelenség áll. Ez a
legkülönfélébb összefüggésekben újra és újra előbukkan. És ha –
mint Wald – tisztában vagyunk vele, akkor azonnal felismerjük,
akárhogy bujkáljon is.
Vegyük például a befektetési alapokat. Ezek hozamának
mérése olyan terület, ahol egy picit sem szeretnénk tévedni. Az
évi növekedés 1%-os változása egy értékes pénzügyi
konstrukcióból bóvlit csinálhat, és fordítva. A Morningstar
(amerikai tanácsadó intézet) nagyvállalati kategóriába tartozó
alapjai, amelyek lényegében az S&P 500 tőzsdeindexhez tartozó
nagyvállalatokba fektetnek be, az első változatot látszanak
megtestesíteni. Ebben az osztályban az alapok átlagosan 178,4%-
kal nőttek 1995 és 2004 között, ami egy nagyon egészséges 10,8%-