Jordan Ellenberg - Hogy ne tévedjünk - A mindennapi élet rejtett matematikája

(BlackTrush) #1

egykori pekingi diáktársa a nyomára bukkant, és kinevezés
nélküli oktatói állást szerzett neki a New Hampshire-i
Egyetemen. Minden jel szerint normális kerékvágásba került az
élete. Nagy meglepetést keltett, hogy megjelentetett egy cikket
egy olyan tétel bizonyításával, amely a számelmélet
legkiválóbbjain is kifogott.
Önmagában az, hogy a sejtés igaz, egyáltalán nem volt
meglepetés. A matematikusokról tudni való, hogy makacs
népség, nem vesznek be akármi maszlagot: semmit sem hisznek
el, amíg az nincs tisztázva és bebizonyítva. Bár ez nem egészen
igaz. Már Zhang nagy bejelentése előtt is mind hittünk a
hézagkorlátban, és valamennyien hittünk a vele szorosan
összefüggő ikerprímsejtésben is, bár az továbbra is
bizonyítatlan. Miért hittünk?
Kezdjük ott, hogy mit mond ez a két sejtés. A prímszámok
azok a számok, amelyek nagyobbak 1-nél, és nem többszörösük
semelyik náluknál kisebb, de 1-nél nagyobb számnak sem; a 7
például prím, a 9 viszont nem, mert osztható 3-mal. Az első
néhány prímszám: 2, 3, 5, 7, 11, 13.
Minden pozitív egész szám kifejezhető prímszámok
szorzataként, és (a sorrendet nem számítva) csak
egyféleképpen. Például a 60 két 2-esből, egy 3-asból és egy 5-
ösből épül fel, mert 60 = 2 ∙ 2 ∙ 3 ∙ 5. (Ezért nem tekintjük az 1-et
prímszámnak, ha korábban néhány matematikus annak vette
is: mert megtörné az egyértelműséget; akkor ugyanis a 60-at 2 ∙
2 ∙ 3 ∙ 5 alakban, azután 1 ∙ 2 ∙ 2 ∙ 3 ∙ 5, 1 ∙ 1 ∙ 2 ∙ 2 ∙ 3 ∙ 5, ...
alakban is felírhatnánk.) És mi a helyzet magukkal a

Free download pdf