kitalálni, hogy a spanyol ajkúakból mekkora hányad szavaz
majd a demokratákra, és azzal is felsülsz; igyekszel felbecsülni
a világ teljes olajkészletét, és megint csak felsülsz. Az istenek
nagyon aprólékoskodók, és nem mindig lehet pontosan látni,
hogy a belső szervek milyenfajta elhelyezkedése tárja fel a
jövőt, és hogy ahhoz pontosan milyen varázsigék kellenek.
Megesik, hogy két béljós ugyanazt a gyakorlatot követi, és az
egyiknek sikerül, a másiknak nem – ki tudja, miért? Ettől
teljesen kikészülsz. Egy nap úgy érzed, hogy most rögtön
otthagyod az egészet, és elmégy jogot tanulni.
De a felfedezés pillanataiért mégiscsak megéri csinálni:
akkor minden működik, a máj szerkezete és kidudorodásai
pontosan megadják, mennyire lesz súlyos jövőre az
influenzajárvány, és – az isteneknek halk köszönetet rebegve –
publikálsz.
Ezt húszból ha egyszer tapasztalod.
De én nem is vártam mást. Ha te hiszel is a béljóslásban, én
nem. Én úgy gondolom, hogy a birka beleinek semmi közük az
influenzaadatokhoz, és ha úgy látszana, hogy mégis, az csak a
véletlen műve. Más szóval, minden olyan dologban, ami a belső
szervekből való jóslással függ össze, én a nullhipotézist vallom.
Az én világomban tehát nagyon valószínűtlen, hogy egy
béljóslási kísérlet sikeres legyen.
Mennyire valószínűtlen? A statisztikai szignifikancia
küszöbértéke a szokás szentesítette p = 0,05, vagyis 1/20; ezt
fogadja el a BNF (a Béljóslás Nemzetközi Folyóirata) is. Idézd fel
a p-érték meghatározását: az pontosan azt mondja, hogy ha a
blacktrush
(BlackTrush)
#1