Ebben a 0,05-ban végül is nincs semmi különleges. Teljesen
önkényes érték, egy Fishertől származó szokás. Ez csak egy
mindenki által elfogadott, megállapodás szerinti érték, csupán
arra jó, hogy tudjuk, mire gondoljunk, ha valaki kiejti a száján a
„szignifikáns” szót. Egyszer olvastam egy Robert Rector és Kirk
Johnson-cikket{^11 } (mindketten a konzervatív Heritage
Foundation munkatársai): nehezményezték benne, hogy egy
vetélytárs kutatócsoport szerint azoknak a tizenéveseknek a
körében sem lett kisebb a nemi úton terjedő betegségek
részaránya, akik szüzességi fogadalmat tettek (megfogadták,
hogy a nászéjszakáig egyáltalán nem élnek nemi életet). A
fogadalmat tett tizenévesek között valamivel csekélyebb ugyan
ezeknek a betegségeknek az aránya, mint a minta rajtuk kívül
eső részén, de a különbség nem volt statisztikailag szignifikáns.
A heritage-esek joggal tették szóvá a dolgot: a fogadalom
hatásossága melletti bizonyíték gyenge volt – de volt.
Másfelől Rector és Johnson egy másik cikkben – mert a
statisztikai szignifikancia elégtelenségére hivatkozva el akarták
utasítani a származás és a szegénység közötti összefüggést – ezt
írták: „Ha egy változó statisztikailag nem szignifikáns, az annyit
jelent, hogy statisztikailag nem különböztethető meg egymástól
az együttható értéke és a nulla, vagyis a változónak nincs
hatása.”{^12 } Érdekes ez; ha akarom, vemhes, ha akarom, nem
vemhes? A konvenció arra jó, hogy bizonyos fegyelmet ró a
kutatókra: megvédi őket attól a kísértéstől, hogy a maguk