Jordan Ellenberg - Hogy ne tévedjünk - A mindennapi élet rejtett matematikája

veszed alapul, akkor arra juthatsz, hogy a 10%-os növekedésre
sokkal nagyobb az esély, mondjuk, 0,2. Más szóval a
valószínűtlenre való visszavezetés nem zárja ki azt a feltevést,
hogy az áttervezés 5%-kal hoz többet. Másfelől némi
derűlátással arra is kíváncsi lehetsz, hogy nem csúszott-e be
valami hiba: nem lehet-e, hogy az újratervezés valójában 25%-
kal lesz vonzóbb? Kiszámítasz egy másik p-értéket, és 0,01-ot
kapsz, ez pedig eléggé kicsi esély, ezért ezt az utóbbi feltevést
már elveted.
A konfidenciaintervallum azoknak a feltevéseknek a
tartománya, amelyeket a valószínűtlenre való visszavezetés
nem ítél kidobásra – ezek a feltevések eléggé
összeegyeztethetők tehát a ténylegesen megfigyelt kimenettel.
Ebben az esetben a konfidenciaintervallum +3%-tól +17%-ig
terjedhet. Az a tény, hogy a nulla, vagyis a nullhipotézis nem
esik bele a konfidenciaintervallumba, csak arról tanúskodik,
hogy az eredmények statisztikailag szignifikánsak a fejezetben
korábban leírt értelemben. De a konfidenciaintervallum jóval
többet mond ennél. A [+3%, +17%] intervallum láttán biztos
lehetsz benne, hogy a hatás pozitív, de abban már nem lehetsz
biztos, hogy különösebben nagy lesz. A [+9%, +11%] intervallum
viszont jóval erősebben sugallja, hogy a hatás nemcsak hogy
pozitív lesz, hanem még jókora is.
A konfidenciaintervallum azokban az esetekben is hasznos
felvilágosítást adhat, ha nem kapsz statisztikailag szignifikáns
eredményt – vagyis ha a nulla beleesik a
konfidenciaintervallumba. Ha a konfidenciaintervallum [−0,5%,