+0,5%], akkor azért nem kaptál statisztikai szignifikanciát, mert
a beavatkozás eléggé nagy eséllyel nem jár majd semmilyen
változással. Ha a konfidenciaintervallum [−20%, +20%], akkor
meg azért nem kaptál statisztikai szignifikanciát, mert
fogalmad sem lehet róla, vajon lesz-e foganatja a
beavatkozásnak, vagy ha mégis lesz, akkor milyen irányban. A
statisztikai szignifikancia szempontjából a kettő egyre megy, de
egészen mások a következményei abban a tekintetben, hogy mit
kellene tenni ezután.
A konfidenciaintervallum fogalmának megalkotását a korai
statisztika egy másik óriásának, Jerzy Neymannak szokás
tulajdonítani. Neyman lengyel volt, és mint Wald Ábrahám, ő is
tiszta matematikával foglalkozott Kelet-Európában, de azután
áttért az akkoriban még újnak számító matematikai statisztika
művelésére, és Nyugatra költözött. Az 1920-as évek végén
kezdett együtt dolgozni Egon Pearsonnal; Egon Pearson az
apjától, Karltól megörökölt egy londoni tudományos pozíciót,
továbbá egy súlyos tudományos viszályt R. A. Fisherrel. Fisher
nem volt könnyű természet, mindig készen állt a harcra;
ahogyan a lánya írta róla: „Úgy nőtt fel, hogy nem fejlődött ki
benne érzékenység embertársainak mindennapi ember volta
iránt.”{^13 } Neymanban és Pearsonban kemény ellenfelekre talált
- évtizedeken át volt kivel küzdenie.
A közöttük lévő tudományos különbség Neyman és Pearson
következtetésről vallott nézeteiben mutatkozott meg a
legnyilvánvalóbban.[^71 ] Hogyan hüvelyezzük ki az igazságot a