Jordan Ellenberg - Hogy ne tévedjünk - A mindennapi élet rejtett matematikája

(BlackTrush) #1

számítási kapacitás. 1950-ben az egyik első számítógépnek, az
ENIAC-nak huszonnégy órába telt huszonnégy órai időjárást
szimulálni, és ez meglepő eredmény, valóságos hőstett volt az
űrkorszaki számítástechnikától. 2008-ban ezt a számítást
megismételték egy Nokia 6300-as mobiltelefonon: annak egy


másodperc sem kellett hozzá.{^2 } Az előrejelzések nemcsak
gyorsabbak manapság, hanem hosszabb távúak és pontosabbak
is. 2010-ben egy szokásos ötnapos előrejelzés olyan pontos volt,


mint 1986-ban a háromnapos.{^3 }
Az ember hajlamos lehet azt hinni, hogy az előrejelzések
egyre jobbak lesznek majd, ahogyan egyre nagyobb lesz a
teljesítményünk az adatgyűjtésben; ki tudja, végül nem tudjuk-e
majd a teljes földi légkört is nagy pontossággal szimulálni
valahol egy, a Weather Channel, a leginkább időjárással
foglalkozó kábelcsatorna központja alatti szerverparkban? S ha
majd tudni szeretnéd a következő havi időjárást, akkor csak
hagynod kell egy kicsit előbbre szaladni a szimulációt.
Nem ez fog történni. A légkörben az energia nagyon gyorsan
felpezseg a legkisebb léptéktől a legátfogóbbig, és emiatt egy itt
vagy ott történt egészen apró változás néhány nap elteltével
egészen más kimenetelt hoz. Az időjárás kaotikus – ennek a
szónak a tudományos értelmében. Edward Lorenz éppen egy
numerikus időjárás-elemzésben bukkant rá a káosz
matematikai fogalmára. Ezt írta: „Egy meteorológus azt a
megjegyzést tette, hogy ha az elmélet helyes, akkor egy sirály
egyetlen szárnycsapása is elég lehet, hogy mindörökre

Free download pdf