pontosan, hogy milyen termékre van szükséged; már az is elég
volna, ha jobb elgondolásai volnának róla, mint a hirdetési
csatornákéi. A cégek általában csekély árréssel működnek. Ha
csak 10 százalékkal jobban megjósolnák a viselkedésedet, akkor
az neked még nem lenne ijesztő, nekik meg rengeteg pénzt
hozna. Megkérdeztem Jim Bennettet, a Netflix filmajánlásokért
felelős elnökhelyettesét, hogy miért tűztek ki ilyen nagy összegű
díjat. Azt mondta, miért nem azt kérdeztem, hogy miért ilyen
keveset tűztek ki. Ha 10 százaléknyit javulnak a filmajánlások,
akkor – még ha ez a 10 százalék kis javulásnak tűnik is – ez az
egymillió hamarabb megtérülne, mint amennyi idő alatt egy
újabb Halálos iramban film elkészül.
A Facebook tudja rólad, hogy terrorista vagy?
Ha a vállalatok a tömérdek adathoz hozzáférve is csak ilyen
korlátok között „tudnak” rólad, akkor mi ok az aggodalomra?
Próbálj meg aggódni emiatt. Gondold azt, hogy a
Facebookon egy csoport olyan módszer kifejlesztésére szánja el
magát, amellyel ki lehet találni, melyik Facebook-
felhasználónak lehet köze az Egyesült Államok elleni
terrorizmushoz. Matematikailag ez nem olyan nagyon más,
mint azt kitalálni, hogy egy Netflix-felhasználónak vajon
tetszene-e az Ocean’s Thirteen – A játszma folytatódik című film.
A Facebook általában ismeri felhasználóinak valódi nevét és
tartózkodási helyét, nyilvános feljegyzésekből tehát