Ahmadinezsád. Akkoriban általános volt a gyanú, hogy
manipulálták a szavazatokat. De hogyan volna mód ellenőrizni
a szavazatszámlálás törvényességét egy olyan országban,
amelyiknek a kormánya szinte semmibe sem enged betekintést
a tőle függetleneknek?
A Columbia Egyetem két felsőbb éves hallgatója, Bernd
Beber és Alexandra Scacco okos ötlettel állt elő, hogyan lehetne
magukból a számokból kihámozni, hogy csalás történt: hogyan
lehetne önmaguk ellen színvallásra késztetni a hivatalos
szavazatszámokat.{^12 } Megvizsgálták a négy fő indulóra adott
összesített szavazatszámot mind a huszonkilenc iráni
tartományban, vagyis összesen 116 számot. Ha a megadott
számok valóságos eredmények volnának, akkor az utolsó
számjegyük véletlenszerű volna: egyenletesen oszlana el 0, 1, 2,
3, 4, 5, 6, 7, 8 és 9 között, vagyis mindegyik nagyjából 10%-ot
tenne ki.
De az iráni szavazatszámok nem ilyenek voltak. Az utolsó
számjegyek között túl sok volt a 7-es, majdnem kétszer annyi,
mint ahánynak lennie kellett volna, nem úgy festettek tehát,
mintha valami véletlen folyamatból adódtak volna, inkább arra
vallottak, hogy emberek írták le őket, és igyekeztek velük a
véletlenszerűség látszatát kelteni. Ez önmagában persze még
nem bizonyíték a választások elcsalására, de mégis arra utaló
adalék.[^74 ]
Az emberi lények mindig készek a következtetésre; a
megfigyelésekkel igyekszünk mindig finomítani azoknak az