adni a KOSZOS-nak. De valójában nem sokat számít, hogy mi a
priorod: a TISZTA feltevést kiejti az a megfigyelés, hogy a
barátom mindennap ugyanazt a trikót viseli: „...ha a lehetetlent
kizártuk, ami marad...”
De várj csak, Holmes – a helyes magyarázat, a LUSTA
VÁLLALKOZÓ feltevés fel sem került a listára!
Az intelligens tervezés ugyanebben a nyavalyában szenved.
Ha csak két feltevést fogadsz el, a NINCS ISTEN-t és a VAN
ISTEN-t, akkor az élővilág gazdagsága joggal vehető
bizonyítéknak az utóbbi feltevés mellett, az előbbi ellen.
Csakhogy vannak további lehetőségek is. Mit szólsz a
VANNAK ISTENEK feltevéshez – ahhoz, hogy a világot egy
civakodó bizottság állította össze nagy sietve? Sok jeles
civilizációban volt többistenhit. És nem tagadhatod, hogy
vannak olyan vonatkozásai a természetnek – most éppenséggel
a pandákra gondolok –, amelyek inkább csak kelletlen
bürokratikus kompromisszumból születhettek, nem egy
mindentudó, korlátlan teremtő képességű istenség elméjében.
És ha kezdetben ugyanakkora priort adunk a VAN ISTEN-nek,
mint a VANNAK ISTENEK-nek – és miért ne adnánk, ha egyszer
a közömbösségi elvhez tartjuk magunkat –, akkor a bayesi
következtetés sokkal inkább a VANNAK ISTENEK felé kell hogy
fordítson bennünket, s nem a VAN ISTEN felé.[^80 ]
S miért állnánk meg itt? Vég nélkül gyárthatunk
eredettörténeteket. Vannak hívei a SIMS[^81 ] elméletnek is: a
szerint mi valójában nem is vagyunk emberek, hanem csak