Jordan Ellenberg - Hogy ne tévedjünk - A mindennapi élet rejtett matematikája

a púppal a közepén, nem az. Az egyenes a görbék egyik, de
korántsem egyetlen fajtája, és az egyenesnek számos olyan
speciális tulajdonsága van, amilyen a görbéknek általában nincs.
Egy egyenes szakasz legmagasabb pontja – a legnagyobb jólét a
fenti példában – szükségképpen a szakasz valamelyik végén
található. Az egyenesek már csak ilyenek. Ha az adócsökkentés
jót tesz a jólétnek, akkor a nagyobb adócsökkentés még jobb. És
ha a svédek desvédizálnak, akkor nekünk is ezt kell tennünk.
Persze lehet, hogy egy anti-Cato agytröszt a másik irányba állítja
az egyenes meredekségét, délnyugatról északkelet felé. És ha így
fest az egyenes, akkor a lehető legtöbb szociális kiadásra van
szükség. Ekkor a Maximális Svédség az optimum.
Általában, ha valaki „nemlineáris gondolkodónak” mondja
magát, ez bocsánatkérés azért, mert elvesztett valamit, amit tőled
kapott. A nemlinearitás azonban valóban létezik! És ebben az
összefüggésben döntő a nemlineáris gondolkodás, mert nem
minden görbe egyenes. Kis tűnődés után rájövünk, hogy a
gazdaság valódi görbéi a második ábrához hasonlítanak, nem az
elsőhöz. Nemlineárisak. Mitchell érvelése a hamis linearitás
iskolapéldája – nem mondja ki, csak felteszi, hogy a jólét útja az
első ábra egyenes szakasza, és ebben az esetben a szociális
infrastruktúra svédországi csökkentése azt jelenti, hogy nekünk
is ugyanezt kell tennünk.
Amíg azonban hiszünk abban, hogy van túl sok szociális
juttatást nyújtó állam, valamint túl kevés szociális juttatást
nyújtó állam, azt is tudhatjuk, hogy a lineáris ábra rossz. „A több
állam rossz, a kevesebb állam jó” jelszónál itt bonyolultabb elv