szinte aranykora volt az adatszemléltetésnek. 1869-ben Charles
Minard egy ma már híres diagramon ábrázolta Napóleon
seregének fogyatkozását a had Oroszország felé haladtában és a
későbbi visszavonulás idején; sokszor mondják ezt a valaha
létrehozott legnagyszerűbb adatgrafikonnak. A Minard-féle
diagram egyébként Florence Nightingale rózsadiagramjából (lásd
- o.) ered: Nightingale azon nyilvánvalóvá tette, hogy a krími
háborúban meghalt brit katonák legtöbbjét nem az oroszok ölték
meg, hanem a fertőzések.
A rózsa- és a szórásdiagramok arra támaszkodnak, amit könnyű
felfognunk: a számoszlopokból nem sokat hámozunk ki, de a
kétdimenziós látómező mintázatainak és információinak
felismerésében nagyon jók vagyunk.
Bizonyos esetekben ez könnyű is. Tegyük fel például, hogy
minden apa ugyanolyan magas, mint a fia – ahogyan apám meg én.
Ez olyan helyzet, amelyben a véletlen nem is játszik szerepet: atyai
örökséged teljes egészében meghatározza a magasságodat. A
szórásdiagramon ilyenkor minden pontnak megegyezik az x és az y
koordinátája, más szóval mindegyik felkerül az x = y egyenletű
átlós egyenesre: