szerint. Tegyük fel, hogy sejtmagjainak 50%-át az élelem érdekli
jobban, 50%-át meg a fény. A Borda-féle számítás most ezt adja:
5-fényes, 3-sötét, 1-sötét 50%
Az 1-sötét és a 3-sötét együtt, 5-fényes 50%Az 5-fényes az élelmet fontosabbnak tartó 50%-tól 2 pontot kap,
a fényt fontosabbnak tartó 50%-tól meg 0 pontot; összesített
pontszáma
2 ∙ 0,5 + 0 ∙ 0,5 = 1.A döntetlen miatt a két versenyzőnek 1,5 pontot adunk; a 3-
sötét tehát 1,5 pontot kap a sejtmagok felétől és 1 pontot a
másik felétől, összesítve 1,25 pontot. A legkevésbé kedves 1-
sötét semmit sem kap attól a fél résztől, amelyiknek az étel a
fontosabb (azok körében az utolsó helyen áll) és 1,5 pontot a
fényt utáló féltől (az az első helyre tette), s ez összesen 0,75
pont. Ilyenformán a 3-sötét kerül az első helyre, az 5-fényes a
második és az 1-sötét az utolsó – pontos egyezésben a kísérleti
tapasztalatokkal.
Hogyan alakulna ez az 1-sötét lehetőség híján? Akkor az
iszappenész fele része az 5-fényest a 3-sötét elé sorolná, a másik
fele része meg a 3-sötétet az 5-fényes elé, s így döntetlen jönne
ki. És pontosan ez adódott az első kísérletben, amelyben az
iszappenész a sötétben lévő 3 grammos halom és a fény
megvilágította 5 grammos halom között választott.