keletkezett. A mű megítélésekor senki előtt sem marad titok, hogy játékról
van szó; ildomos itt felidézni, hogy maga a szerző sem gondolta másképp.
„Én erre a műre – hallottam tőle – a játékok alapvonásait tartom
érvényesnek: a szimmetriát, az önkényes szabályokat, az unalmat.” Még a
cím is gyengécske calambour: Nem azt jelenti, hogy Áprilisi menet, hanem
szó szerint Április március. Van, aki Dunne elveit hallotta visszhangozni
bennük; Quian előszava inkább Bradley fonák világát idézi, ahol a halál
megelőzi a születést, a heg a sebet, a seb az ütést (Appearance and Reality,
1897, 215. old.). Az April March világai nem regresszívek; a
megjelenítésük halad visszafelé. Visszafelé haladó és elágazó mű, mint már
említettem. Tizenhárom fejezetből áll. Az első ismeretlen személyek között,
egy peronon elhangzó kétértelmű párbeszédet mond el. A második az
elsőben leírtak előzményét mondja el. A harmadik, mely szintén visszafelé
halad, az első fejezetnek egy másik lehetséges előzményét mondja el; a
negyedik egy újabbat. E három előzmény (amelyek szigorúan kizárják
egymást) mindegyike maga is három-három további s egészen eltérő
előzményre ágazik. A teljes mű tehát kilenc regényből áll; mindegyik
három-három hosszú fejezetből. (Az első fejezet természetesen azonos
mindegyikben.) A regények közt az egyik jelképes regény; a másik
fantasztikus; a következő bűnügyi; utána lélektani; utána kommunista;
utána kommunistaellenes és így tovább. Egy ábra talán megkönnyíti a
megértést:
[ 13 ]