Jorge Luis Borges - Jól fésült mennydörgés

megbízóleveleket mutogatva, amelyek nem mindig voltak hamisak;
utálkozva belelapoztak valamelyik kötetbe, és egész polcokat ítéltek
pusztulásra. Higiénikus, aszketikus dühüknek több millió könyv esztelen
megsemmisítése köszönhető. Nevük átkozott, de azok, akik az őrjöngésben
elpusztított „kincseket” sajnálják, megfeledkeznek két közismert tényről.
Az egyik: a Könyvtár oly hatalmas, hogy az emberi eredetű csökkentés
alig-alig észrevehető. A másik: minden példány egyedi, pótolhatatlan, de –
mivel a Könyvtár totális – sok százezer tökéletlen fakszimile is van; ezek
olyan művek, amelyek csak egy betűben vagy egy vesszőben különböznek
egymástól. A közvéleménnyel szemben bátorkodom feltételezni, hogy a
Tisztogatók fosztogatásainak következményeit eltúlozta az a rémület,
amelyet e fanatikusok kiváltottak. Az az őrült vágy hajtotta őket, hogy
kezükbe kaparintsák a Karmazsinvörös Hatszög könyveit: e könyvek a
szokottnál kisebb formátumúak; mindenhatók, illusztráltak és mágikusak.
Tudunk a kor egy másik babonájáról is: a Könyv Emberéről. Az egyik
hatszög egyik polcán – így vélték az emberek – kell hogy legyen egy
könyv, amely az összes többinek kulcsa és tökéletes összefoglalása; egy
könyvtáros egyszer átlapozta, és olyan lett, mint egy isten. E részleg
nyelvében ma is megtalálhatók az egykori tisztségviselő kultuszának
nyomai. Sokan indultak zarándokútra, hogy megkeressék Őt. Egy
évszázadon át kutatták hasztalanul minden irányban. Hogyan találhatnák
meg a titkos és szent hatszöget, amely befogadta? Valaki a regresszív
módszert ajánlotta: az A könyv lokalizálásához szükséges a B könyv, amely
megmutatja A helyét; a B könyv lokalizálásához előbb meg kell nézni C
könyvet; és így tovább a végtelenségig... Efféle kalandokra pazaroltam én
is sorvadó éveimet. Nem tartom valószínűtlennek, hogy az univerzum
valamelyik polcán megvan a totális könyv;[^16 ] esedezem az ismeretlen