- Nem érdekelnek a rabbinusi magyarázatok; az érdekel, hogy elfogjam
azt az embert, aki agyonszúrta ezt az ismeretlent. - Nem is olyan ismeretlen – helyesbített Lönnrot. – Itt vannak az összes
művei. – A placard-ra mutatott, ahol testes kötetek sorakoztak: A kabbala
védelmében, Robert Fludd filozófiájának vizsgálata, a Széfer Jecirah szó
szerinti fordítása, Bál Sém élete. A haszidok szektájának története, egy
(német nyelvű) monográfia a tetragrammatonról, egy másik a Pentateuch
istenneveiről. A rendőrkapitány viszolyogva, szinte irtózattal nézte őket.
Azután nevetésben tört ki. - Én csak egy szegény keresztény vagyok – szólt. – Vigye magával
ezeket a salabaktereket, ha akarja; nem érek rá, hogy zsidó babonákkal
bíbelődjem. - Meglehet, hogy ez a gyilkosság a zsidó babonák történetéhez
kapcsolódik – dörmögte Lönnrot. - Akárcsak a kereszténység – bátorkodott megjegyezni a Yiddische
Zeitung szerkesztője. Rövidlátó volt, ateista és szerfölött félénk.
Senki sem mondott ellent. Egyik rendőr a kis írógépben papírlapot
talált, ezzel a mondattöredékkel:
Fény derült a Név első betűjére.Lönnrot elfojtotta mosolyát. Hirtelen felcsapott könyvbarátnak és
hebraistának, utasítást adott, hogy csomagolják össze a halott könyveit, s
elvitte az egészet a lakására. Elmerült bennük, mit sem törődve a rendőrségi
nyomozással. Egy nagy nyolcadrét könyv megismertette vele Izrael Bál
Sém Tovnak, a Jámborok szektája alapítójának tanításait; egy másik ama
tetragrammaton hatalmát és szörnyűségét, amely Isten kimondhatatlan