sincs, ami szellemesen időleges. Az elégikus, a súlyos, az ünnepélyes nem
uralkodik a Halhatatlanokon. Homérosz meg én Tanger kapujában váltunk
el; azt hiszem, nem is köszöntünk el egymástól.
V
Bejártam újabb királyságokat, újabb birodalmakat, 1066 őszén Stamford
Bridge-nél harcoltam, már nem emlékszem, vajon Harold oldalán-e, akit
nemsokára utolért a sorsa, vagy a boldogtalan Harald Hardrade soraiban-e,
aki hatlábnyi angol földet hódított meg, vagy annál valamivel többet. A
Hedzsra 7. századában, Bulaq külvárosában, megfontolt kalligráfiával, egy
általam azóta elfeledett nyelven, számomra ismeretlen betűkkel leírtam
Szindbád hét utazását és a Bronz Város történetét. Szamarkand börtönének
udvarán nagyon sokat sakkoztam. Bikanerban és Csehországban is az
asztrológiát műveltem. 1638-ban Kolozsvárott voltam, és azután Lipcsében.
Aberdeenben, 1714-ben előfizettem Pope Iliászának hat kötetére, tudom,
gyönyörűséggel forgattam őket. 1729 körül megvitattam e költemény
eredetét egy retorikaprofesszorral, akit, úgy hiszem, Giambattistának
hívtak; érveit cáfolhatatlannak találtam. 1921. október 4-én a Patna, mely
Bombaybe vitt, horgonyt vetett az eritreai partok egyik kikötőjében.
Kiszálltam; nagyon régi reggelekre emlékeztem, ugyancsak ott szemben a
Vörös-tengerrel, amikor Róma tribunusa voltam, s a láz, a rontás és a
tétlenség pusztította katonáimat. A külvárosban tiszta vizű folyóra leltem;
űzött a megszokás, megkóstoltam. Mikor felkapaszkodtam a meredélyen,
egy tövises fa megsebezte a kezem fejét. A szokatlan fájdalmat igen
elevennek éreztem. Hihetetlenül csöndesen és boldogan szemléltem egy
[ 22 ]