Monk Eastman,
a nagybani bűnöző
Az itteniek
Azúrkék falak vagy maga az égbolt háttere előtt két komor, fekete ruhába
öltözött compadrito női cipőben súlyos táncot jár, a késpárbaj-táncot,
mígnem egy fülből szegfű szökken: késpenge hatolt egyikük húsába, az
élettelenül fekvő test lezárja a zene nélküli táncot. A másik beletörődőn
felteszi kalapját, s öregségét az oly tiszta párbaj elmesélésének szenteli. A
mi alvilágunk története ennyi – részleteiben és teljességében is. A New
York-i bunyósok története szédítőbb és esetlenebb.
Az ottaniak
A New York-i bandák történetében (melyet Herbert Asbury adott közre
1928-ban egy tekintélyes, négyszáz oldalas, nyolcadrét kötetben) van
valami a barbár kozmogóniák tévedéseiből és kegyetlenségéből, és nem
kevés azok gigászi képtelenségéből: négerek nyomortanyái régi, elhagyott
kocsmák pincéiben, a háromszintes, angolkóros New York, a Mocsár
Angyalai (Swamp Angels), akik a csatornák útvesztőiben ólálkodtak, a
Hajnali Srácok (Daybreak Boys), akik tíz-tizenegy éves, koravén fiúkat