amint felébredtek; ezért remegett Uriarte ökle, és ezért remegett a Duncané
is. A két tőr jól tudott vívni – nem úgy, mint az eszközük, az ember –, és
akkor éjjel meg is vívtak egymással. Sokáig üldözték egymást a vidék
végtelen útjain, és amikor végül találkoztak, gaucsó gazdáikból már csak
por maradt. A vasban ott szunnyadt, leselkedett az emberi gyűlölet.
A dolgok túlélik az embert. Ki tudja, itt végződik-e ez a történet, ki
tudja, nem találkozik-e még az a két fegyver.
Scholz László fordítása