Az álmatlanság kíméletlen józanságában négy nap, négy éjszaka tartó
orgiákat csapott. Amikor megcsömörlött, golyózáporral egyenlítette ki a
számlát. Míg ujja a ravaszon nem hibázott, ő volt a legrettegettebb (s talán a
legjelentéktelenebb és legmagányosabb) ember azon a határvidéken. Garrett
seriff, a barátja, aki később megölte, egyszer azt mondta: „Sokat
gyakoroltam a célzást bölényeken.” „Én többet gyakoroltam, embereken”,
felelt ő szelíden. A részletek már homályba vesznek, de tudjuk, hogy
huszonegy ember halála száradt a lelkén – „mexikóiakat leszámítva”. Hét
veszedelmes esztendőn át engedte meg magának a vakmerőség fényűzését.
- július 25-én éjjel Billy the Kid keresztülvágtatott fakó lován Fort
Sumner fő-, azaz egyetlen utcáján. Tikkasztó hőség volt, és nem gyújtották
meg a lámpásokat; Garrett felügyelő, aki egy tornácon várakozott egy
hintaszékben ülve, előrántotta revolverét, és hasba lőtte a Kölyköt. A fakó
nem állt meg; lovasa a földre zuhant. Garrett még egy golyót eresztett belé.
Az emberek (tudták, hogy a Kölyök a sebesült) jól bezárták ablakaikat. A
haláltusa hosszan tartott, és csupa káromlás volt. Magasan járt a nap, mire
odamerészkedtek hozzá, hogy lefegyverezzék; már rég halott volt.
Jelentéktelen lett, mint bármelyik holttest.
Megborotválták, csináltatott ruhába öltöztették, és gúnyból és
elrettentésül kiállították a legjobb bolt kirakatába.
Mérföldekről jöttek, mindenfelől, ki lovon, ki tilburykocsin.
Harmadnapra ki kellett festeni az arcát. A negyedik napon örömujjongás
közepette eltemették.
Gajdos Zsuzsanna fordítása