Jorge Luis Borges - Jól fésült mennydörgés

Et cetera

Néstor Ibarrának

Egy teológus a holtak közt

Az angyalok tudtomra adták, hogy amikor meghalt Melanchton, kapott a
túlvilágon egy házat, amely szinte a megszólalásig hasonlított a földi
otthonára. (Az örökkévalóságba frissen érkezettek többségével ugyanez
történik, amiért is azt hiszik, hogy nem haltak meg.) A berendezési tárgyak
megegyeztek: az asztal, a fiókos íróasztal, a könyvtár. Amikor Melanchton
felébredt az ottani lakásában, folytatta irodalmi tevékenységét, mintha nem
is volna halott, és napokon át a hit általi megigazulásról írt. Szokásához
híven egy szót sem szólt a kegyelemről. Az angyalok észrevették, hogy nem
említette, és elküldtek hozzá néhány embert, hogy kérdőre vonják.
Melanchton így védekezett: „Cáfolhatatlanul bebizonyítottam, hogy a lélek
le tud mondani a kegyelemről, és a hit elegendő a mennybe jutáshoz.”
Mindezt gőgösen mondta, nem tudta, hogy már halott, és hogy nem a
mennyországban van. A válasz hallatán az angyalok otthagyták.
Néhány hétre rá eltünedeztek a bútorok, végül láthatatlanok lettek,
kivéve a széket, az asztalt, a sok papírlapot és a tintatartót. Továbbá mész
került a helyiség falaira, a földre pedig valamilyen sárga máz. A ruházata is
sokkal egyszerűbb lett. Ő azonban nem hagyta abba az írást, és mivel