orra alá dugták a liliomjukat, és azt akarták, hogy dicsérő szavakkal
illessük őket szűziségükért.
Csakhogy ezekkel a liliomokkal valami nem stimmelt. Mármint az
illatukkal.
Mi az? Már mentek is? Nem vagytok kíváncsiak a folytatásra?
Megértem, kissé bűzlök, pedig már rég ruhát cseréltem, és naponta
mosakszom. Nyilván beivódott a bőrömbe.
Egyébként nem is baj, hogy nem akarjátok tudni, mi történt
ezután. Mert én sem tudom.
Fejér Irén fordítása
86
Hawaii
Az Elnök hívatott minket, és bejelentette:
- Uraim, utasítást kaptam, hogy jelöljek ki valakit, aki a Batory
tengerjáróval a Hawaii-szigetekre utazik. Feladata a hawaii nők
helyzetének felmérése a szövetkezeti kapcsolatok felvétele és
fésűexportunk felfuttatása céljából. Ki jelentkezik?
Mindannyian jelentkeztünk, mert fegyelmezett dolgozók vagyunk,
és nem mondhatunk nemet, ha egy feladatot meg kell oldani.
Mindannyian, kivéve a Könyvelőt. Mindig akad egy fekete bárány.- Köszönöm – mondta meghatottan az Elnök. – Látom, hogy
számíthatok a mi kis közösségünkre. Holnap fogok dönteni.
Mellékesen megjegyzem, hogy ma meghozták a téli tüzelőmet. Ha
esetleg valamelyikük segítene a szénlehordásban, nagyon hálás
lennék.
Senki nem szólt, szétszéledtünk.
Munka után közöltem a kollégákkal, hogy egészségemre való
tekintettel kivételesen nem megyek el a vendéglőbe. Sajnálták, de
nem erőltették. Finom lelkű emberek a kollégák.
Eszembe jutott azonban, hogy jót tenne egy kis mozgás, elmentem
hát az Elnökékhöz. Legnagyobb meglepetésemre már ott találtam a
Tanácsost, az Előadót, az Elnök-helyettest, a Pénztárost lapáttal a
kezükben. Csak a Könyvelő nem volt ott.
Ferde szemmel néztek rám, de az Elnök utasítására nekem is
helyet szorítottak a szén mellett. Hiszen mindenkinek joga van egy
kis testmozgásra.
- Köszönöm – mondta meghatottan az Elnök. – Látom, hogy