32
Haladni kell
Összegyűltünk, hogy megtanácskozzuk, miként emelhetnénk fel
községünket a civilizáció magasabb szintjére. Azt mondta a község
elöljárója:
- Minden gyerek tudja a tévéből, hogy a civilizált világban
nagystílű nemzetközi bűntények történnek. És mi van nálunk? Igaz,
van egy tolvajunk, de hol van ő az úri bűnözéstől... Tyúkot lop,
szakadtan jár, mukkanni se tud angolul. Egyszerűen szégyent hoz
ránk. Mindjárt itt a szezon, külföldi turistákat is várunk, nem
engedhetjük meg magunknak, hogy ilyen alacsony szinten fosszák ki
őket.
Hívattuk a tolvajt, és a lelkére beszéltünk. - Márpedig tyúkról szó sem lehet! Csak briliáns vagy értékpapírok.
És a megjelenéseden is változtatni kell. Fehér ing, nyakkendő, öltöny,
napi váltással, minden reggel megborotválkozol. Nem szürcsölöd a
levest, holnap pedig elkezdesz angolul tanulni.
Mire ő:
— Mégis miből? A tyúkból is alig tudom fenntartani magam.
— A község fedezi a költségeidet.
Mindjárt másképp nézett ki. Bérlete volt a borbélynál, az emberek
vigyáztak rá, nehogy trágár javakat használjon.
Fellélegezhettünk, de amikor megnéztük az új James Bond-ot,
beláttuk, sok munkát kell még fektetnünk a tolvaj képzésébe. - Nem ihatsz vodkát tisztán, csak szódával. Odaát is ez megy,
whisky and soda. Whisky nincs, de a szódát el tudjuk intézni. Mától
fogva a mi számlánkra szállítja neked a szövetkezet a szódát. Null
kettes vodkához legalább egy kiló szóda, egy dekával sem kevesebb.
Elégedettek voltunk vele, szinte a szemünk láttára civilizálódott.
Aztán megtörtént a baj. Lelépett a tolvaj, csak egy cédulát hagyott:
„Nem bírom tovább a sok tahót. A padlóra köpködnek, útszéli
kifejezéseket használnak, idegen nyelven beszélni, naponta
borotválkozni – azt nem. Megyek a városba, gudbáj.”
És itt maradtunk tolvaj nélkül, megszégyenülve a civilizált világ
előtt.
De szerencsére jön már az új nemzedék.