összehoznánk. Adnánk egy szerény, de szívből fakadó szerenádot.
Ehhez mit szól, cimbora?
- Ez kevés. Zenélni mindenki tud.
- A Könyvelő esetleg egy szál rózsát tűzne a hajába...
- A Könyvelő kopasz. Ez mind-mind kevés. Nekem a szeretetük
cáfolhatatlan bizonyítékára van szükségem. De mit tegyek, magának
kőből van a szíve. Tente-tente, pici szívecském.
És sírva fakadt, mint egy kisgyerek.
Úgy éreztem, megszakad a szívem e látványtól. - Cimbora – szólaltam meg. – Kismadárkám, mondd, mit kívánsz,
csak a sírást hagyd abba!
Az Elnök reménykedve nézett rám. - Drága barátom mondta. — Leülné helyettem a leülendőmet?
Megtenné ezt egy öreg cimborának?
Nemet mondtam.
Ennyire még a szerelem se vak.
Fejér Irén fordítása